Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések

Duplájára nő a rászorulók üdülési támogatása

A duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása ebben az évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó több mint tízmilliárd forintból az elmúlt 3 évben 400 ezer embernek, közte 200 ezer gyermeknek az üdülési lehetőségét teremtették meg.

Hozzátette: a programmal eddig 3 ezer hátrányos helyzetű kisgyermeket értek el, reményei szerint ez a szám 2015-ben 15 ezerre nő és növelni szeretnék a programban résztvevő határon túli gyermekek számát is. A pénzből hárommilliárd forintot szánnak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot szánnak a gyermekek nyári táboroztatására.

Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának elnöke a tájékoztatón szólt arról, 7 célcsoport számára 68 pályázatot írtak ki, a pályázatok péntektől elérhetőek a www.erzsebetprogram.hu oldalon. Hozzátette: a pályázatok beadása lépcsőzetesen történik, először a nyugdíjasok számára biztosított üdülési- és fürdőpályázat jár le, 30 nap múlva. A nyugdíjas üdülési pályázatnál 5 ezer forint önerőt kell befizetni, a fürdőjegy-pályázaton pedig 2500 forint befizetésével országosan 60 fürdőt vehetnek igénybe a nyugdíjasok. A nagy érdeklődésre tekintettel a keretösszeget 30 százalékkal megemelték a tavalyihoz képest. A gyermektábori pályázatok is megjelentek pénteken az alapítvány internetes oldalán, a gyerekek ezer forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. Tavaly 200 ezer gyermek jutott így üdülési lehetőséghez – tette hozzá. Guller Zoltán elmondta: tavaly 43 ezer nagycsaládos vett részt a programban, az ő pályázataikat február 12-ig várják, de külön pályázatok vannak a fogyatékossággal élőknek, a közlekedési valamint a postai ágazatban dolgozóknak illetve a köznevelési intézményekben foglalkoztatottaknak.

Kurucz Éva kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a szociálisa rászorulókra, a gyermekek ingyenes étkeztetése, az ételcsomag-program, az ingyenes tankönyvek és a szociális tűzifa-program mellett a felelős gondoskodás jegyében a szociális üdültetési rendszert is tovább működteti ebben az évben is.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly

Reneszánsz koncerttel zárult Budapesten az olasz EU-elnökség programja

Az olaszországi La Rossignol együttes Zenék és táncok a reneszánsz Európában című koncertjével zárult a 2014. második félévi olasz EU-elnökség magyarországi programja hétfő este a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Köszöntőjében Maria Assunta Accili magyarországi olasz nagykövet emlékeztetett arra, hogy hamarosan Lettországnak adják át a soros uniós elnökséget, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az támogatta az olasz elnökség törekvéseit. “Csak együtt tudjuk megoldani azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel a ma Európájának szembe kell néznie” – hangsúlyozta. Maria Assunta Accili felidézte: ezt a félévet Olaszország arra is szánta, hogy a közös európai kulturális gyökerekre emlékeztessen. A La Rossignol előadása ízelítőt ad abból a régizenéből, amely a korabeli Európa minden uralkodói udvarában szólt, “a kultúránknak ugyanis már akkor sem voltak határai, mielőtt létrejött volna a schengeni övezet” – jegyezte meg a diplomata.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, az olasz elnökség egyik legfontosabb prioritása a kultúra volt, így nem lehet véletlen, hogy ebben a félévben sikerült elfogadni a 2015-2018-as időszak európai Kulturális Munkatervét. “Olaszországban úgy érzem, az ott a mi kultúránk. Természetesen az olaszoké, de a miénk is, minden európaié” – hangsúlyozta, hozzátéve: Olaszországban különösen mélyen át lehet élni azt, hogy mit jelent az egység a sokféleségben. A miniszter idézte Kodály Zoltán egy mondását, amely szerint a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell szereznie magának. “Éppen erről szól az olasz reneszánsz, a kultúra újrateremtéséről” – mutatott rá Balog Zoltán.

Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója a La Rossignolt bemutatva emlékeztetett arra, hogy az együttes korhű ruhákban és hangszereken adja elő a reneszánsz Itáliából, illetve Európából származó zenéket és táncokat. A reneszánsz volt az az időszak, amikor az itáliai kultúra a legnagyobb hatást gyakorolta az európai kultúrára, így egy reneszánsz est méltó zárása az olasz EU-elnökség félévének is – emelte ki Gina Giannotti.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán: a vidék gazdagodásának jelképe lehet a zajtai templom

Balog Zoltán szerint a felújított ősi zajtai katolikus templom a vidék gazdagodásának jelképe lehet. Az emberi erőforrások minisztere a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen vasárnap adta át az eredeti rajzok alapján helyreállított templomot.

Balog Zoltán avatóbeszédében kiemelte: a ma élők feladata, hogy újra gazdaggá tegyék a vidéket, s az örök értékekből a mának és a jövőnek újjáépítsék a vidéki Magyarországot. Ehhez a vidéken élők az elmúlt négy évben minden segítséget megkaptak a kormánytól, és a jövőben is megkapnak gyarapodásuk eléréséhez – tette hozzá. Példaként említette a térségben jelenleg gondot okozó almaértékesítési nehézséget, amelynek megoldásából részt vállalt az Orbán-kabinet. Hangsúlyozta: az állam segít a gyümölcs felvásárlásában, tisztességes árat ad érte a termelőknek, és a gyümölcsöt a közétkeztetésben hasznosítják majd. A miniszter beszélt arról is, hogy az északkelet-magyarországi régiót felértékeli a Keleti nyitás program, amely lehetőségeket teremt a mezőgazdaságból élőknek termékeik jobb piaci értékesítéséhez.

Marosi István, az egyházközség esperese a felújított zajtai katolikus templom történetéről az MTI-nek elmondta: egykor az ősi Gutkeled nemzetség tagjai építették, s a korabeli dokumentumok 1264-ben és 1341-ben már említették létét. A templom a török időkben elnéptelenedett, majd 1671-ben Strassoldo Károly generális császári csapatai lerombolták. A község 1764-es újratelepítése után Eszterházy Károly egri püspök 1774-ben szerzett tudomást a romokban álló templomról és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A romokról Josef Bitthauser német építész készített rajzokat, ezek alapján 1791-92-ben építették újjá, illetve most helyreállították.

A 2010 és 2014 közötti munkálatok során egyedinek számító középkori épületrészeket és freskókat találtak a régészek az ősi templomban. Rábukkantak a befalazott ablakokra, a templom kapujára, ülőfülkékre is, továbbá egy hatszáz éves freskóra, amely Szent Pétert ábrázolja, könyvvel a kezében.

A mintegy 90 millió forintból megvalósított helyreállításhoz miniszteri keretéből Balog Zoltán is hozzájárult. A felújított templomot Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye, valamint Schönberger Jenő, a romániai Szatmár megye püspöke szentelte fel. A szertartáson részt vett Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke is.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula